Eddig nem nagyon tetszettek a suiesekik. Szép-szép, de nem tudtam volna elképzelni nálam ilyet. A kis nyári szünetben viszont unatkoztam, de nagyon. Kellett keresnem valami unaloműzőt. Más a képen és más, ha neked van ilyen és te csinálod. Tudom, mennyi munkád, türelmed és szereted van ebben. Nem ez az első, több kisebbet csináltam már.
Amúgy szerintem izgalmas, ahogy látod, hogy alakul szépül, napról-napra a daiza és illik, passzol bele a kő.
A suiseki jelentése elvileg víz és kő. a Fa, jelen esetben a tartó nem tudom hogy illik a képbe, de hát mindegy. Szép és kész.
Szóval fogadjátok sok szeretettel a prezentációmat a daiza készítésről. Semmi extra nincs a tartóban, nincs faragott díszítés benne, lankás, íves lábak, oldalak.
A kő, egy mészkő darab. Nagyon szépen felfedezhető rajta az idő múlása igazi kis hegy.
Kaptam néhány kiszáradt, egészséges, gyalult tölgyfa deszka széleket, amiknek nagyon örültem.
Nagyon szép a színe és az erezete. Könnyen lehet dolgozni, elég kemény fa.
Első mozzanat: körberajzoltam a deszkadarabon, a követ, ügyelve hogy köre nehogy ráhúzzam a ceruzát, mert nehezen lehet róla levakarni.
Második lépés. Kicsit, finoman kimartam az alakzatot. Lépésről lépesre kell haladni. Nagyon ügyelve hogy kő pontosan illeszkedjen a vájatba. Mivel nem szép az, hogy a kő alját megcsiszoljuk, nagyon sokáig tart mire elérjük azt hogy, most jó.
Ezen a képen lehet látni, hogy elég rendesen be kell marni, hogy elérjük a kívánt mélységet.Amúgy nagyon jó mert lehet szabályozni így kő dőlésszögét, süllyesztését.
Azért nem vágtam, ki előre körvonal felrajzolás után, mert egyszerűbb vele dolgozni a marás közben, hiszen egy pillanatszorítóval az asztalhoz lehet rögzíteni.Itt már kivágva, igazítva a daiza. Ráhagytam egy fél centit kb. az eredeti körvonalra.
Lamellás, csiszolókorongot használtam a finomításokhoz.
Következik a lábak kialakítása. Először berajzoltam az íveket a sarkokhoz, majd kimartam őket. 2-3 mm mélyen.
Lábakat meghagyva kimartam az alját.
Még jön erre egy kis csiszolópapír is.
Kicsit lekerekítettem az éleket, kis dobcsiszoló fejjel. Kijavítottam amit ki kellett. Majd egy 600-as csiszolópapírral tükörsimára csiszoltam.
Már mennyivel jobb az összhang.
Kaptam sötét pácot a deszkák mellé. :) meg nem tudom mondani milyen pác, de szép. Kétszer-háromszor lekentem. Azért is akartam nagyon sötétre lefesteni, mert ez nagy kontraszt a kő és daiza színe között annyira nekem nagyon tetszik.
Hát ennyi. Igyekeztem a kő alul lévő csipkéit eltüntetni a süllyesztéssel, egész jól sikerült. Felülnézetet elfelejtetem készíteni. :(
Sziasztok,
Bollesz voltam
