2012. október 8., hétfő

Erdei fenyő risztájling

Nemrég kértem a segítségeteket, ennek az erdei fenyőnek a jövőjét illetően.
Attila, javasolta, hogy a hosszú ágakat kihasználva alakítsak belőle egy félkaszkád stílusú fát.
Meg is fogadtam a tanácsát, és másnap már hozzá is fogtam. Ez lett belőle.
Várom a kritikákat és további tanácsokat.






2012. október 1., hétfő

Pinus thunbergii ’Banshosho’

Ezt a feketefenyőt is tavasszal hoztam haza.
Gergővel és Bálinttal júniusban elkezdtünk dolgozni rajta. Az első nagy munkát meg is csináltuk, röpke két óra alatt. Szépen hajtottak a gyertyák, az elhajlított ágakon is felfelé.
De valami gond volt vele. Nem igazán tetszett. Nagyok voltak a törzsön a törések. Az egész olyan szétesettnek tűnt. Mikor kicsit leültem a fák között, mindig ezt a fát láttam meg elsőnek mert a sor szélén volt.
Beállítottam egy másik szögbe és elkezdtem drótozni . Van amiről leszedtem drótot és újratekertem.
A hosszabb, elnyúlóbb, idősebb ágakat lecsíptem és próbáltam tömöríteni a lombkoronát.
Huu, ha látnátok élőben... nagyon jó lett.. büszke vagyok magamra :)
A legelső képre gondoltam elölnézetre, de majd az idő eldönti..











Pinus strobus ’Minima’, Törpe simafenyő

Ezt a selyemfenyőt, vagy simafenyőt, tavasszal hoztam egy kertészetből. Igaz oltvány, de szépen begyógyult a helye már. Gyönyörű sima kérge van és puha levelei, mikor dolgoztam mintha simogatta volna a kezemet. Teljesen beleszerettem.
 Igaz a fenyők férfias jellegű fák, de ezt tutira mondom, ez csajos fa.
Igen hosszúak a tűlevelei, de majd próbálkozok a kicsinyítésükkel.
 Kíváncsi vagyok mi lesz belőle néhány év múlva.





2012. szeptember 30., vasárnap

Kérés, tanácstalanság, segítségkérés.

Srácok! Szeretném a segítségeteket kérni!
Két fám alakjával jelenleg nem vagyok megbarátkozva.

Az egyik, egy gyertyán. Két törzsű, a jobboldali tök egyenes és baloldaival sem vagyok megbarátkozva. Meg kén dönteni, de nem tudom.




A másik egy erdei fenyő. Ezzel az bajom, hogy túl nagy a lombkorona, a törzséhez képest, az ágakat meg már nem tudom, úgy csűrni-csavarni, hogy ne sérüljön, mert már nem vékonyak.:




Remélem ki lehet venni, néhány fontosabb részletet.
Ha van kedvetek és ráértek, akkor légyszíves küldjetek egy-két látványtervet.

Köszi előre is!

üdv:
Bollesz

Bálinttal alakítás egy borókán.



2012. szeptember 8., szombat

Suiseki, Daiza project

Eddig nem nagyon tetszettek a suiesekik. Szép-szép, de nem tudtam volna elképzelni nálam ilyet. A kis nyári szünetben viszont unatkoztam, de nagyon. Kellett keresnem valami unaloműzőt. Más a képen és más, ha neked van ilyen és te csinálod. Tudom, mennyi munkád, türelmed és szereted van ebben. Nem ez az első, több kisebbet csináltam már.
Amúgy szerintem izgalmas, ahogy látod, hogy alakul szépül, napról-napra a daiza és illik, passzol bele a kő.
A suiseki jelentése elvileg víz és kő. a Fa, jelen esetben a tartó nem tudom hogy illik a képbe, de hát mindegy. Szép és kész.

Szóval fogadjátok sok szeretettel a prezentációmat a daiza készítésről. Semmi extra nincs a tartóban, nincs faragott díszítés benne, lankás, íves lábak, oldalak.
A kő, egy mészkő darab. Nagyon szépen felfedezhető rajta az idő múlása igazi kis hegy.

Kaptam néhány kiszáradt, egészséges, gyalult tölgyfa deszka széleket, amiknek nagyon örültem.
Nagyon szép a színe és az erezete. Könnyen lehet dolgozni, elég kemény fa.
Első mozzanat: körberajzoltam a deszkadarabon, a követ, ügyelve hogy köre nehogy ráhúzzam a ceruzát, mert nehezen lehet róla levakarni.



Második lépés. Kicsit, finoman kimartam az alakzatot. Lépésről lépesre kell haladni. Nagyon ügyelve hogy kő pontosan illeszkedjen a vájatba. Mivel nem szép az, hogy a kő alját megcsiszoljuk, nagyon sokáig tart mire elérjük azt hogy, most jó.



Ezen a képen lehet látni, hogy elég rendesen be kell marni, hogy elérjük a kívánt mélységet.
Amúgy nagyon jó mert lehet szabályozni így kő dőlésszögét, süllyesztését.



Azért nem vágtam, ki előre körvonal felrajzolás után, mert egyszerűbb vele dolgozni a marás közben, hiszen egy pillanatszorítóval az asztalhoz lehet rögzíteni.
Itt már kivágva, igazítva a daiza. Ráhagytam egy fél centit kb. az eredeti körvonalra.
Lamellás, csiszolókorongot használtam a finomításokhoz.



Következik a lábak kialakítása. Először berajzoltam az íveket a sarkokhoz, majd kimartam őket. 2-3 mm mélyen.


Lábakat meghagyva kimartam az alját.


Még jön erre egy kis csiszolópapír is.



Kicsit lekerekítettem az éleket, kis dobcsiszoló fejjel. Kijavítottam amit ki kellett. Majd egy 600-as csiszolópapírral tükörsimára csiszoltam.



Már mennyivel jobb az összhang.




Kaptam sötét pácot a deszkák mellé. :) meg nem tudom mondani milyen pác, de szép. Kétszer-háromszor lekentem.
Azért is akartam nagyon sötétre lefesteni, mert ez nagy kontraszt a kő és daiza színe között annyira nekem nagyon tetszik.





Hát ennyi. Igyekeztem a kő alul lévő csipkéit eltüntetni a süllyesztéssel, egész jól sikerült. Felülnézetet elfelejtetem készíteni. :(


Sziasztok,
Bollesz voltam